A korábbiakban már rengeteg szó esett a bt alapítás jellemzőiről, alapításhoz szükséges iratokról, információkról, ám egy kicsit visszamennék az időben és a bt kialakulásáról is szeretnék pár szót ejteni érdekességként.
Alapjellemzők
A gazdasági társaságok két nagy csoportra oszthatók úgynevezett személyegyesítő társaságokra és tőketársaságokra. Tőketársaságnak a magyar jogban egyértelműen a részvénytársaság minősül, amelyben általában a leglazább a tagsági viszony és a tagsági jogokról értékpapírt, azaz részvényt lehet kiállítani. Jelenleg a magyar cégjegyzékbe körülbelül több mint négyezer részvénytársaság van bejegyezve.
Már az ókorban kialakult, illetve a középkorban a két legegyszerűbb személyegyesítő társaság a közkereseti és a betéti társaság. (1841-ben jelentek meg a magyar jogban).
A közkereseti társaságnál még nem válik el a tag üzleti vagyona a tagok magánvagyonától, ezért ez a társaság tipikusan a mikro-vállalkozások jogi formája. A betéti társaságok viszont már egyre divatosabb kisvállalkozási formává vált a 19. században is és nyugodtan merem állítani, hogy ezt megtartotta a mai napig, hiszen a bt alapítás számos előnnyel rendelkezik a többi gazdasági társasággal szemben. Bt alapítás Magyarországon igencsak meghaladja a százezret is.
A betéti társaság mondhatni egy ’hibrid’ forma, mégpedig, a társaság kötelezettségeiért való helytállás szempontjából: a beltagok korlátlanul felelnek a hitelezők felé, kültagok pedig korlátozottan méghozzá abban az értelemben, hogy csak betétjüket kell a társaságnak szolgáltatniuk, egyébként a hitelezők felé nem felelnek.
Tagok kötelezettségeiről korábbi írásomban olvashatnak ahol részletesen leírtam minden hasznos információt amit a bt alapítás előtt állóknak tudniuk kell és természetesen azoknak is hasznos lehet akik már egy bejegyzett céggel rendelkeznek.
Bármilyen kérdésük lenne, a témával kapcsolatban írjanak nyugodtan kommentet nekem és én válaszolni fogok rá.
Utolsó kommentek