Az előző cikkben a cégnyilvántartás lényegéről és szűk körben, a rendszeréről kezdtem el írni.

Tehát, ami eddig megbeszélésre került az az, hogy a cégnyilvántartás a közhitelesség, transzparencia fenntartását, biztosítását szolgálja.


A cégnyilvántartást a 2006. évi V. törvény kettő részre osztja.
Az elsőt már megbeszéltük, az a cégjegyzék, ami, igazából a látványos, tételes adatokat tartalmazó cég. Ezt az adott cég illetékes cégbírósága vezeti.

A második rész, az maga az okiratok beadásából áll, amelyet már előzőleg említettem.

Itt történik az összes fontos és releváns iratbeadása. Többek között, az alapító okirat, székhely használatának igazolása, hogy ki a tulajdonos, ki az ügyvezető és így tovább.

Ezeket a dokumentumokat be kell adni Bt alapítás, valamint cégmódosítás során is. Természetesen, amint történik változás, akkor azt a törvényben meghatározott időn belül, be kell adni. Ez kötelező.

Ezeket az iratokat mindet egytől egyig be kell adni a Bt alapítás során is.

Ha cégmódosításról van szó, akkor előfordulhat olyan is, hogy egy-egy változást nem kell azonnal bejelenteni, csak esetleg majd valami nagyobb módosítás keretén belül.
Tehát akármi változás történik, az egy idő után így is, úgy is be kerül a cégjegyzékbe.

Egyébként a cégjegyzéken keresztül meg lehet azt is nézni, hogy volt-e jogelődje az adott cégnek.

A jegyzék tartalmazza továbbá azt is, hogy mikor milyen végzést hoztak a cégre nézve és, hogy az mikor került hatályba.

Természetesen nem minden végzést iktatnak, csak amely fontos.