Beszéljünk ma arról, amit az előző Bt alapítás bejegyzésben már említettem, a kültag és beltag kötelezettségeiről az ügyvezetés során.

Azt már tudjuk, hogy a kültagot kinevezhetjük már a kezdetek kezdetétől ügyvezetőnek, a Polgári Törvénykönyv szerződéses szabadsága miatt, amellyel minden egyes magyarországi gazdasági társaság rendelkezik.

A Bt alapítás után létrejövő társaság egy kissé más felépítéssel rendelkezik, mint mondjuk egy korlátolt felelősségű társaság.

Igazából a kültag ügyvezetése a társaság tagjain múlik, rendkívül nagy tekintettel a következőkre. Egy gazdasági társaság Bt alapítás után rendelkezik egy beltaggal és egy kültaggal, ahol a beltagnak korlátlan felelőssége van a cég kötelezettségeit illetően.

Mivel az ügyvezetés alapszabályként a beltagot illeti, ezért hozzá is van rendelve a korlátlan felelősség, emiatt rendkívül érdekelt lesz abban, hogy ki és hogyan vezeti a céget.

Tudni kell, hogy a kültagnak nincsen helytállási kötelezettsége a társasággal szemben. Emiatt a kültag döntéseinek anyagi következményeit a beltag fogja viselni, ráadásul teljes vagyonával.

Figyeljünk tehát arra, hogy kit, és milyen minőségében nevezünk ki ügyvezetőnek, mert nem mindegy, hogy ki és, hogyan hozza a döntéseket.