Üdvözlök mindenkit újra a Bt alapítás blogon, ahol mindig a legújabb, legérdekesebb és legfrissebb tudnivalókkal foglalkozunk.
Az előző bejegyzésben már elkezdett felmondással haladunk a mai napon tovább. A felmondásnak is, a munkáltató részéről történő felmondással.
Fontos, hogy ki, kinek, és hogyan mond fel, mert bizony nem kis számmal akadnak olyan esetek, amelyeknél, ha a bíróságra kerül az ügy, az üggyel foglalkozó bíró találni fog egy vagy több szabálytalanságot, amelynek a következménye, hogy a felmondás érvénytelen lesz.
Megbeszéltük azt is, hogy kötelező az indoklás a munkáltató részéről. Ehhez hozzátartozik, hogy az indoklásnak valóságosnak, okszerűnek és világosnak kell lennie.
Mely eseteknél mondhat fel a munkáltató?
A következőknél: - ha a munkavállaló megszegi a munkáltató által előírt viselkedést a munkahelyen,
- ha a munkavállaló egészségügyileg képtelen lesz arra, hogy a munkáját tovább folytassa,
- vagy, hogy a munkáltató működésével kapcsolatos.
Az munkáltató működésével összefüggő ok alatt azt kell érteni, hogy létszámcsökkentés, átszervezés vagy esetleg minőségcsere.
Nagyon sok tudnivaló van még a felmondással kapcsolatban, amelyet a következő Bt alapítás bejegyzések során, egytől egyig sorra veszünk.
Bt alapítás – Felmondás a munkáltató részéről 2.
Bt alapítás – Felmondás a munkáltató részéről
A mai bejegyzésben a Bt alapítás után gyakorolható egyik munkáltatói jogról beszélünk, méghozzá a felmondásról.
Tudjuk, hogy a felmondás lehet határozott vagy határozatlan idejű attól függően, hogy mit tartalmaz a szerződés a munkaviszony jellegét tekintve, valamint, hogy megteheti a munkáltató és a munkavállaló is, egy - kettő kisebb különbséggel.
Ha úgy veszik észre, hogy a munkavállaló nem teljesíti azokat feltételeket, amelyeket a törvény és a szerződés előír, akkor felmondhatnak neki függetlenül attól, hogy milyen a munkaidő.
Arra viszont felhívom a figyelmet, hogy a Bt alapítása során, van olyan lehetőség, hogy egy tag munkavállalóként vegyen részt a cég ügyeiben.
Ekkor viszont már nem csak egy sima felmondással állunk szemben, hanem céget is kell módosítanunk, amelyet be kell adnunk az illetékes cégbírósághoz.
A felmondás során a munkáltatónak figyelni kell arra, hogy számára az indoklás elengedhetetlen, amelyet a Munkatörvény előír.
Az indoklás nem elegendő, a törvény előír még pár dolgot ahhoz, hogy mire kell figyelni az indoklás során.
Az első az okszerűség, a második a valósághoz hű indok, és az utolsó, hogy legyen világos és egyértelmű, hogy a munkáltató miért döntött a felmondás mellett.
Ezeket kell figyelembe venni, amikor úgy dönt a munkáltató, hogy felbontja a munkavállalóval a szerződést.
A további tudnivalókról, a következő Bt alapítás cikkben olvashatnak.
Bt alapítás után, a Tagok felelőssége
Beszéljünk ma arról, amit az előző Bt alapítás bejegyzésben már említettem, a kültag és beltag kötelezettségeiről az ügyvezetés során.
Azt már tudjuk, hogy a kültagot kinevezhetjük már a kezdetek kezdetétől ügyvezetőnek, a Polgári Törvénykönyv szerződéses szabadsága miatt, amellyel minden egyes magyarországi gazdasági társaság rendelkezik.
A Bt alapítás után létrejövő társaság egy kissé más felépítéssel rendelkezik, mint mondjuk egy korlátolt felelősségű társaság.
Igazából a kültag ügyvezetése a társaság tagjain múlik, rendkívül nagy tekintettel a következőkre. Egy gazdasági társaság Bt alapítás után rendelkezik egy beltaggal és egy kültaggal, ahol a beltagnak korlátlan felelőssége van a cég kötelezettségeit illetően.
Mivel az ügyvezetés alapszabályként a beltagot illeti, ezért hozzá is van rendelve a korlátlan felelősség, emiatt rendkívül érdekelt lesz abban, hogy ki és hogyan vezeti a céget.
Tudni kell, hogy a kültagnak nincsen helytállási kötelezettsége a társasággal szemben. Emiatt a kültag döntéseinek anyagi következményeit a beltag fogja viselni, ráadásul teljes vagyonával.
Figyeljünk tehát arra, hogy kit, és milyen minőségében nevezünk ki ügyvezetőnek, mert nem mindegy, hogy ki és, hogyan hozza a döntéseket.
Utolsó kommentek