(új) Bt alapítás INGYEN - székhelyszolgáltatás

Beszéljünk ma egy kicsit a Bt alapítás egyik fontos lépéséről, az ügyvezető kinevezéséről.

Mostanában ez egy elég aktuális téma, hogy ki lehet ügyvezető egy betéti társaságban és ki nem. Milyen okokat érdemes figyelembe venni a vezető tisztségviselő kinevezése során.

Szerencsénkre az Igazságügyi Minisztérium kiadott erről egy álláspontot, amit nyugodtan vehetünk készpénznek, és ehhez mérten alakíthatjuk a Bt alapítás teendőinket.

A Polgári Törvénykönyv betéti társaságokra vonatkozó rendelkezése szerint, az operatív feladatok ellátását, a beltag látja el, valamint a társaság üzleti tevékenységét is. Ebből kiindulva nem lehet a kültag ügyvezető.

A Polgári Törvénykönyvnek szintén van egy olyan rendelkezése, amely általánosságban foglalja össze mindazt, amit a gazdasági társaságokról tudni kell.

Itt van egy olyan rendelkezés, hogy a gazdasági társaságok szerződéses szabadsággal rendelkeznek, a szervezeti és a működési szabályukat illetően. Vagyis, a társasági szerződés megalkotása során szabadkezet kapnak a társaságok.

Innentől kezdve igazából a kültagot is nyugodtan kinevezhetjük ügyvezetőnek, mert nem törvényellenes, a szerződéses szabadság deklarálása miatt.

A következő Bt alapítás bejegyzés a kültag vezető tisztségviselőnek való kinevezésének, az előnyét és hátrányát vesszük nagyító alá.
 

A mai cikkben, egy igazán aktuális témával foglalkozunk a Bt alapítás blogban.

Megnézzük, hogy a kültag kinevezhető –e ügyvezetőnek a Bt alapítás során, valamint, hogy melyek a pro és kontra érvek.

Ezzel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium Gazdasági Kodifikációs Főosztálya adott egy állásfoglalást.

Mondanom sem kell, hogy ezt az állásfoglalást nyugodtan vehetjük útmutatónak, arany szabálynak.

Kérdéses a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján, hogy mi a helyzet a kültag és vezető tisztségviselő viszonyát illetően.

Mindennek vannak negatív és pozitív következményei, amelyekkel számolni kell, minden egyes társaság alapítás során, amikor vezető tisztségviselőt választunk. De kezdjük inkább az elejéről.

Sokan azt gondolták, és nem alaptalanul, hogy a kültag nem lehet ügyvezető, mert a Polgári Törvénykönyv Harmadik könyvének egyes rendelkezése szerint, megállapítható egy általános modell, amely alapján a beltag a felelős a társaság üzleti tevékenységéért, és az operatív feladatok ellátásáért.

Ebből a bizonyos rendelkezésből teljes joggal azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vezető tisztségviselő csak a beltag lehet.

Viszont van egy teljesen másik, általános szabály, amely a gazdasági társaságokra vonatkozik, mely szerint a társaságok tagjai szerződési szabadsággal rendelkeznek. Pontosan emiatt a bekezdés miatt mondhatjuk el, hogy a kültag bizony kinevezhető ügyvezetőnek a Bt alapítás során.

A következő cikkben megnézzük, hogy mik is pontosan a pro és kontra érvek, mi miatt kell aggódni, ha a kültag vezető tisztségviselő.

Ha bármi egyéb kérdésük van vagy a Bt alapítás -on gondolkodnak, akkor keressék fel bátran ezt a szolgáltatót.

A Bt alapítás, kötelező módosítás témánkkal haladunk tovább.

Sok mindent sikerült átbeszélnünk a kötelező cégmódosítással kapcsolatban az elmúlt két cikkben. Megjegyzem, hogy ezek a legvitatottabb kérdések.

Beszéltünk a határidőről, az azzal járó pénzbüntetésről, a szerződésminta lényegéről is, de ami még nem került szóba, az a vezető tisztviselő megnevezése, és a gazdasági társaságokról szóló törvényre való utalás.

Nézzük először a tisztviselő kérdését.

Akik anno Bt alapítás során választottak vezető tisztségviselőt, azok az üzletvezető megnevezést használták az iratokban. Na ez viszont módosítás köteles, mert a hatályos Polgári Törvénykönyvben már egy új elnevezés van, és az az ügyvezető. Ezt mindenképpen meg kell változtatni, és csatolni kell az új aláírás-mintát, és minden hozzá tartozó iratot is. Ennél garantáltan kell változtatni, függetlenül attól, hogy mikor történt a Bt alapítás.

Az utolsó, ami maradt az az, hogy mi történik a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága azt mondta, hogy annál a társasági szerződésnél, ahol konkrétan meg vannak nevezve a gazdasági társaságról szóló törvény egyes rendelkezései, azt mindenféleképpen be kell adni változásbejegyzésre.

Viszont!

Akkor, hogy ha a gazdasági társaságokról szóló törvény csak utalás szinten, általánosan van hivatkozva, akkor maradhat a társasági szerződésben.

Tehát ezek voltak a fontos tudni valók, amelyeket senki nem tudott, sajnos annak köszönhetően, hogy nem történt megelőző jellegű tájékoztatás ezeket érintően.