(új) Bt alapítás INGYEN - székhelyszolgáltatás

Ma a felszámolóbiztosról és a felszámolási eljárásról írok részletesebben.

Tudom, hogy amikor megtörténik a Bt alapítás, akkor senkinek nem jut eszébe, hogy egyszer majd talán meg kell szüntetni a cégét.

A felszámolási eljárás során a gazdasági társaság megszűnik egy hosszabb folyamat eredménye képpen.

A Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én több változást hozott, közöttük a felszámolási eljárás kérdését is. A felszámolási eljárás során a cégnyilvántartásban történik változás.

A gazdasági társaság neve mellé bekerül egy jelzés. A jelzés a „fa”, ami azt jelenti, hogy felszámolás alatt.

Ez az eljárás egyik kötlező kelléke. Azért, mert a cégnyilvántartásban történő jelzés feltüntetésével a közhitelességet próbálják biztosítani.

Ez azért szükséges, mert, hogy ha a társaság egyik partnere úgy dönt, hogy utána néz az adatainak, akkor látni fogja, hogy mikor mi változott és milyen eljárás alatt áll.
A cégmódosítás teljesen díjtalanul történik, amelyről az eljárást lefolytató bíróság gondoskodik.

Kik azok, akik indíthatnak egy ilyen eljárást?

Az eljárást kezdeményezheti a szóban forgó társaság is, de a társaság hitelezői is nyújthatnak be erre vonatkozólag keresetet.

Mi történik az eljárás lefolytatása alatt?

Amikor megkezdődik az eljárás, akkor nem csak a felszámolás alatt jelzőt kapja meg a gazdasági trsaság, de még a vezető tisztségiselő jaogait is korlátozzák.

A korlátozás a vagyoni nyilatkozatok tekintetében realizálódik. Tehát, összehívhatja a legfőbb szervet, de vagyoni nyilatkozatot nem tehet.

Helyette a felügyelőbiztos teszi ezt meg. Ettől nem válik a felügyelőbiztos a társaság tagjává, mindössze csak ő képviseli a céget a vagyoni részeknél.

Természetesen az eljárás vége az, hogy a társaság megszűnik. A megszűnés jellege pedig, jogutód nélküli megszűnés. 

A bt szervezetéről 2. A bt ügyvezetése 

Bt alapítása után a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, melyek nem képezik a tagok kizárólagos hatáskörét egy vagy több vezető tisztségviselő jogosult dönteni. A társaság vezető tisztségviselőjét, vezető tisztségviselőit bt alapítása során a létesítő okiratban kell feltüntetni.

Vezető tisztségviselői posztot csak az a nagykorú személy töltheti be, akinek cselekvőképességét ezen ügy vonatkozásában nem korlátozták. Nem válhat továbbá ügyvezetővé az sem, akit jogerős bírói ítélet alapján szabadságvesztésre ítéltek, foglalkozásától eltiltották. Feladatait személyesen köteles ellátni. Feladatai körébe tartozik a bt tagjai számára a működéssel kapcsolatos teljeskörű tájékoztatás, a cég irataiba való betekintés biztosítása, melyet bizonyos esetekben titoktartási nyilatkozat megtételéhez kötheti. A tájékoztatás és az iratokba való betekintés korlátozható annyiban, amennyiben az üzleti titkot sértene.  

Tevékenységének gyakorlása során a társaságnak okozott károkat köteles megtéríteni a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alapján.

Vezető tisztségviselői tagsági jogviszonya megszűnhet az alábbi esetekben:

a) visszahívással,

b) vezető tisztségviselő lemondásával,

c) a megbízás idejének lejártával határozott idejű megbízási jogviszony esetén,

d) feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkeztével,

e) cselekvőképességének ezen ügykörben való korlátozásával,

f) összeférhetetlenségi ok felmerülésével, ha a kiváltó okot a felhívás ellenére nem szüntette meg,

g) jogi személy vezető tisztségviselő esetén jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy esetén halálával. 

A bt szervezetéről 1. Taggyűlés 

Bt alapítása után a társaság legfőbb döntéshozó szervének, a taggyűlésnek az összehívására kerül sor. A taggyűlésnek jelentős szerepe van a cég működéséhez szükséges döntések meghozatalában, azon valamennyi tag jogosult részt venni. Ez vonatkozik a betéti társaság kültagjaira is. A taggyűlés hatáskörébe tartozik a társaság üzleti és személyi kérdésekben való döntések meghozatala. Bt alapítását követően meg kell alakítani a taggyűlést, azaz a vezető tisztségviselőnek össze kell hívni. A bt összehívásának, illetve annak hogyan zajlik le egy taggyűlés nincsenek külön meghatározott szabályai.

Az általános hatásköri szabályokat törvény állapítja meg, azonban egyes kérdések eldöntéséről a tagok gyűlésének 3-4-es szótöbbségével magához vonhatja és határozhat.

A társaság tagjainak döntése kétféleképpen születhet meg, taggyűlés tartásával vagy taggyűlés tartása nélkül. A döntéshozó szerv akkor határozatképes, ha a szavazatokkal rendelkezők több mint a fele jelen van az ülésen és nem tartózkodik a szavazástól vagy egyéb más eset nem zárja ki a szavazati jogosultságát.

Az ülés tartása nélküli taggyűlés tartása akkor eredményes, ha a döntéstervezetre visszaérkezett szavazatok szintén az összes leadható szavazatok felét képezik. Azonban, ha bármely tagnak igénye merülne fel az ülés megtartására, a vezető tisztségviselőnek kötelező a taggyűlést összehívni.