(új) Bt alapítás INGYEN - székhelyszolgáltatás

A felügyelőbizottság feladata

A bt alapítás témakörén belül még nem esett részletesen szó a felügyelőbizottságról, pedig  nagy jelentősége van a cég működésében, fogalmazhatnám úgyis, hogy a zavartalan működésében. Bt alapítás után nagy szerepe van a felügyelőbizottságnak.

A felügyelőbizottság a legfőbb szerv részére ellenőrzi az ügyvezetés munkáját, illetve köteles lesz megvizsgálni a legjelentősebb üzleti jelentéseket. Az éves beszámoló elfogadásával kapcsolatosan a törvény hangsúlyozza a felügyelőbizottság szerepét. Ebben a kérdésben ugyanis a legfőbb szerv csak a felügyelőbizottság írásos jelentése alapján határozhat. A felügyelőbizottság állásfoglalása nem köti a legfőbb szervet, de annak véleményét a döntést megelőzően ismernie kell.

Amennyiben a felügyelőbizottság úgy ítéli meg, hogy az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba, legfőbb szerv határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, akkor a felügyelőbizottság jogosult összehívni a legfőbb szerv ülését a szükséges határozat meghozatala érdekében.

A felügyelőbizottság működése

Bt alapítás ha megtörtént fontos tisztában lennünk, hogyan működik a felügyelőbizottság. A felügyelőbizottság egy testületi szerv, tagjainak száma meghatározott, ami annyit jelent ebben az esetben, hogy három főből áll.

A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre szól. A felügyelőbizottság bár testületi szerv, de az ellenőrzési feladatokat tagjai között megoszthatja. Ez lehet eseti jellegű, ami egy-egy feladat ellátására vonatkozik, de szólhat hosszabb távra is, amikor egyes ügycsoportok ellenőrzéséről van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felelősség is megoszlik a tagok között.

Az ellenőrzési feladatok megosztása csak célszerűségi, praktikussági szempontok miatt történhet, ami a felügyelőbizottsági tagok helytállási kötelezettségét nem érinti.

A korábbiakban már rengeteg szó esett a bt alapítás jellemzőiről, alapításhoz szükséges iratokról, információkról, ám egy kicsit visszamennék az időben és a bt kialakulásáról is szeretnék pár szót ejteni érdekességként.

Alapjellemzők

A gazdasági társaságok két nagy csoportra oszthatók úgynevezett személyegyesítő társaságokra és tőketársaságokra. Tőketársaságnak a magyar jogban egyértelműen a részvénytársaság minősül, amelyben általában a leglazább a tagsági viszony és a tagsági jogokról értékpapírt, azaz részvényt lehet kiállítani. Jelenleg a magyar cégjegyzékbe körülbelül több mint négyezer részvénytársaság van bejegyezve.

Már az ókorban kialakult, illetve a középkorban a két legegyszerűbb személyegyesítő társaság a közkereseti és a betéti társaság. (1841-ben jelentek meg a magyar jogban).

A közkereseti társaságnál még nem válik el a tag üzleti vagyona a tagok magánvagyonától, ezért ez a társaság tipikusan a mikro-vállalkozások jogi formája. A betéti társaságok viszont már egyre divatosabb kisvállalkozási formává vált a 19. században is és nyugodtan merem állítani, hogy ezt megtartotta a mai napig, hiszen a bt alapítás számos előnnyel rendelkezik a többi gazdasági társasággal szemben. Bt alapítás Magyarországon igencsak meghaladja a százezret is.

A betéti társaság mondhatni egy ’hibrid’ forma, mégpedig, a társaság kötelezettségeiért való helytállás szempontjából: a beltagok korlátlanul felelnek a hitelezők felé, kültagok pedig korlátozottan méghozzá abban az értelemben, hogy csak betétjüket kell a társaságnak szolgáltatniuk, egyébként a hitelezők felé nem felelnek.

Tagok kötelezettségeiről korábbi írásomban olvashatnak ahol részletesen leírtam minden hasznos információt amit a bt alapítás előtt állóknak tudniuk kell és természetesen azoknak is hasznos lehet akik már egy bejegyzett céggel rendelkeznek.

Bármilyen kérdésük lenne, a témával kapcsolatban írjanak nyugodtan kommentet nekem és én válaszolni fogok rá.

Most pedig a bt alapítás folyóján evezzünk tovább. Előző cikkeimből megtudhatták milyen változások következtek be 2014-ben a bt alapítás során, több cikken keresztül vezettem le a cégnév fontosságát azokból választ kaphatnak a cégnévvel szemben állított elvárásokkal kapcsolatos kérdéseikre továbbá szó esett a bt alapításához szükséges okiratokról, dokumentumokról illetve a KATA is kibontásra került. Manapság Magyarországon egyre inkább választjuk ezt a cégformát cégalapítás során.

A Betéti társaság, vagyis röviden csak Bt. A Bt jogi személyiség nélküli jogalany, de ezt megváltoztatja az új Ptk. vagyis a Bt is jogi személy lett 2014. március 15-től. Tehát a cégalapítás egyik lehetséges kimenetele egy Bt kereteiben ölthet testet. A bt alapítás társasági szerződéssel valósulhat meg. A társasági szerződésről bővebben olvashat korábbi cikkemben.

A Bt legalább egy beltagból és legalább egy kültagból áll. Arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak a bt alapítás után. Ha egy beltag van – több is lehet – akkor az ő felelőssége korlátlan, tehát teljes vagyonával felel, nem csak azzal, amit bevitt a cégbe a cégalapítás során. Ám kültagként is részt vehet valaki a betéti társasági formában. A kültagnak már jelentősen kisebb a felelőssége, mint a beltagnak. Tehát a kültag csak azzal a vagyonnal felel, amit a Bt.-be bevitt a társasági. Ez általában körülbelül néhány száz ezer forint.