(új) Bt alapítás INGYEN - székhelyszolgáltatás

Bt alapítás során fontos figyelembe vennünk a cégnevet, mivel számos követelményt állítanak elénk a cégnév megválasztásánál. A cégnév meghatározásánál három elvet kell figyelembe vennünk elsődlegesen a bt alapítás folyamán. Ezek a következők lennének: a cégvalódiság elve, a cégszabatosság elve és végül a cégkizárólagosság elvét.

A cégvalódiság elve

Arra vonatkozik, hogy csak a valóságnak megfelelő adatok szerepelnek a cégnévben, amelynek a cég tényleges formáját kell, hogy tükrözze. A  tények,  még véletlenül sem kelthetnek olyan látszatot, ami megtévesztő lehetne. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy a bt alapítása során a cégnév nem lehet valótlan, megtévesztő sem félrevezető ezt a cégbíróság a cégbejegyzés során vizsgálja méghozzá hivatalból. Cégbejegyzés után hivatalosan is kész a bt alapítása. Cégvalódiságnak két alapvető kritériuma van az egyik, hogy a cég nevében fel kell tüntetni a cégformát és az elnevezésnek természetesen, muszáj valósághűnek lennie.

A cégszabatosság elve

Azt jelenti, hogy a cégnévnek pontosnak, helyesnek illetve világosnak könnyen értelmezhetőnek kell lennie. A cégnévben csak és kizárólag magyar szavak szerepelhetnek és ennek megfelelően a magyar helyesírási szabályoknak megfelelően, kell azt megfogalmazni. A vezérszóra egyedül nem vonatkozik az előbbi kitétel miszerint a bt alapítása során a cégnevében csak magyar szavak lehetségesek. A nyelvhelyesség követelményét szolgálja továbbá az a tilalom is, amely a rövidítést nem engedi a cégnévben. Csak és kizárólag a vezérszó és a cégforma esetén. Ebből kifolyólag sem, a tevékenység sem a lehetséges üzleti jelző nem rövidíthető és az összevonás sem lehetséges.

A cégkizárólagosság  elve 

Azt jelenti, hogy a cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég nevétől egyértelműen különböznie kell. Ettől eltérni nem szabad, ha még is az hátrányokkal érhet minket. Bt alapítása során fontos megjegyeznünk, hogy a cégnév összetéveszthetősége tilalmának területi hatálya csak Magyarországra terjed ki, azaz ez azt jelenti, hogy nem ütközik a cégkizárólagosság elvébe, ha netalántán külföldön bejegyzett cég nevét kívánjuk bejegyeztetni vagy akár lefoglalni. A cégkizárólagosság elve természetesen érvényesül a rövidített nevekkel kapcsolatban is. A rövidített cégnevet a cégbíróság vizsgálja. Méghozzá olyan szempontból, hogy különbözik-e az ország területén működő már bejegyzett vagy akár bejegyezni kért cégek rövidített nevétől. Bt alapítása közben vegyük az előbbi három elvet figyelembe.

A korábbi cikkemben ígértem, hogy a bt alapítás során felmerülő iratokat, dokumentumokat fogom ismertetni ebben a cikkemben.

Adatfelvétel

A cégalapítás, cégmódosítás első lépése az alapítandó cég adatainak meghatározása, megadása. Ezen adatok a cég neve, cégforma (Kft., Bt., Zrt.), cég székhelye, e-mail címe, a tagok neve és vagyoni hozzájárulásuk mértéke, az alapítandó cég jegyzett tőkéjének összege stb.

Iratkészítés

A megadott cégadatok alapján a szükséges iratokat az eljáró ügyvéd készíti el.

Dokumentumok aláírása következik az iratkészítés után

Miután az iratok elkészültek, az aláírás a cégben minden érintett fél egyidejű megjelenésével, az eljáró ügyvéd jelenlétében történik. Az érintetteknek megfelelő okmányokat vinniük kell a dokumentum aláírásához
Az iratok elküldése a Cégbíróságnak: Az cégiratok benyújtása a Cégbíróságra elektronikus úton történik, mely az eljáró jogi képviselő feladata és felelőssége.

A cégiratok átvétele

A Cégbírósági bejegyezést követően az új cég az eljáró ügyvédtől vehető át.

Ha bt alapítás sikeres volt, akkor a további teendők kötelezőek lesznek

Ilyen például a bt alapítás után könyvelőt kell választanunk magunknak. Ezután számlavezető bankra lesz szükségünk. Majd a törzstőkét be kell fizetni a bankszámlánkra. Bt alapítás után további engedélyeket és törvényben előírt bejelentési kötelezettségeink adódhatnak.
A cégiratok elektronikus benyújtása a Cégbíróság felé lehetővé teszi, hogy amennyiben a cégalapításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a cégbejegyzés akár már az adatfelvétel napján is megtörténhet.
A következőkben szeretném ismertetni, hogy a betéti társaság tagjaira milyen szabályok vonatkoznak, hogy akik bt alapítás előtt állnak tisztában legyenek vele és természetesen a már bt tagok is.

Mint már az előző cikkemben is ígértem most leírom, hogy milyen változások történtek 2014. tavaszától a bt alapítás kapcsán.

Az új Ptk. a bt alapítást is érinti

Ez alapvetően két dolgot jelent mint már említettem korábbi cikkemben is, hogy változnak a bt alapítás, a bt, mint cégforma szabályai valamelyest illetve a kft alapítások száma nagy valószínűséggel csökkenni fog amelynek oka, hogy a  kft törzstőkéjének minimuma jelenősen megemelkedett. Ez jelenleg azt jelenti, hogy az új szabály miatt a törzstőkének legalább hárommillió forintnak kell lennie, ami az előző törzstőkét igencsak meghaladja. Ebből kifolyólag arra a következtetésre juthatunk, hogy többen fognak a bt alapítás mellett dönteni.

A bt-nek szintén ügyvezető fogja ellátni a vezetését, mely csak beltag lehet. A betéti társaság fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvben. A beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak. A Ptk rendkívül keveset ír a bt alapítás változásáról mivel azt vallja, hogy a közkereseti társaságok (kkt.-k) szabályait kell alkalmazni ezekre is.

Fontos megemlíteni, hogy  a kültag nem lehet a társasági vezető tisztségviselője az új Ptk szerint. Ha a beltag kültaggá válik, még 5 évig korlátlanul felel a társaságnak az új státuszba lépés előtt keletkezett tartozásaiért. Következő cikkemben a bt alapítás során felmerülő iratokat fogom ismertetni illetve a bt alapítás menetét írom le.